Bármennyire ártalmatlannak tűnik egy szem napraforgómag vagy egy falat rágcsálnivaló, az emberi élelmiszerek veszélyesek lehetnek a vadon élő állatok számára. A sózott, fűszerezett, cukrozott vagy olajos ételek emésztési problémákat, hosszabb távon pedig akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak.
Az ürgék maguk is képesek megtalálni és elraktározni a számukra megfelelő táplálékot, így nincs szükségük a látogatók segítségére. Bár egyetlen falat önmagában talán nem okoz problémát, ha naponta több száz ember gondolkodik ugyanígy, annak már komoly következményei lehetnek.
Ne érintsük meg és ne vegyük fel őket!
Az ürgék vadon élő zsákmányállatok, ezért egy nagyobb élőlény hirtelen közeledését fenyegetésként érzékelhetik. Ez stresszt, menekülést vagy akár védekező viselkedést, például harapást vagy karmolást is kiválthat.
A legjobb, amit tehetünk, hogy tisztes távolságból figyeljük őket, és hagyjuk, hogy saját döntésük szerint közeledjenek hozzánk.
Soha ne vigyük haza az ürgéket!
A közönséges ürge Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Befogása és elvitele jogszabályba ütközik, ráadásul az állat számára is rendkívül káros lehet, hiszen otthoni körülmények között nem biztosíthatók számára a megfelelő életfeltételek.
Hogyan figyeljük meg őket?
Az élményről természetesen nem kell lemondanunk. Üljünk le közéjük, figyeljük meg őket, és nyugodtan készítsünk róluk fényképeket – lehetőleg vaku nélkül. Az ürgék kíváncsi természetű állatok, ezért kellő türelemmel akár néhány méteres közelségbe is odajöhetnek hozzánk maguktól.
Hogy kerültek az ürgék Tihanyba?
Az ürgék Tihanyba telepítésének eredetileg nem volt turisztikai célja. A Tihanyi-félszigeten évtizedekkel ezelőtt is jelentős ürgeállományok éltek. A faj kifejezetten kedveli a rövid füvű gyepeket, és számára különösen kedvezőek a legeltetett területek.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban telepítette az első ürgeállományt a Belső-tó mellé, amikor már látható volt, hogy a területen a szürkemarha-legeltetés is megvalósítható. Az azóta eltelt több mint két évtized tapasztalatai alapján a legeltetés és az ürgék együttélése tartósnak és eredményesnek bizonyult, az állomány pedig szépen szaporodik.
Ha szeretnénk, hogy még sokáig gyönyörködhessünk a tihanyi ürgékben, a legtöbbet azzal tehetjük értük, ha békén hagyjuk őket, és természetes viselkedésükben figyeljük meg ezeket a különleges állatokat.