Az ősz beköszöntével a természetben látványos és kevésbé látványos változások egyaránt zajlanak. A nappalok rövidülnek, a hőmérséklet fokozatosan csökken, az élőlények pedig ösztönösen alkalmazkodnak a közelgő télhez. Így tesz hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős is.
A mocsári teknős – akárcsak minden hüllő – változó testhőmérsékletű állat, vagyis nem képes belsőleg állandó testhőmérsékletet fenntartani. Éppen ezért életműködései szorosan igazodnak a környezeti hőmérséklethez. Az őszi hetek során aktívabb táplálkozás figyelhető meg náluk: több táplálékot vesznek magukhoz, hogy elegendő energiatartalékot halmozzanak fel a téli hibernációhoz. Ez a nyugalmi időszak általában október végén–november elején kezdődik, amikor a teknősök visszahúzódnak az iszapba vagy a vízfenék védett részeire.
Sajnos a mocsári teknős állománya napjainkban komoly veszélyben van. Az egyik legnagyobb fenyegetést az idegenhonos, felelőtlenül szabadon engedett ékszerteknősök jelentik, amelyek kiszorítják őshonos fajunkat természetes élőhelyéről. Ez a probléma megelőzhető lenne, ha mindenki csak akkor vállalna otthoni állattartást, ha valóban felelősen, az állat teljes élettartama alatt gondoskodni tud róla.
A másik jelentős veszélyforrás az autós forgalom: a szárazföldön közlekedő teknősök gyakran válnak gázolás áldozatává, különösen a párzási és vonulási időszakokban.
A mocsári teknős Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Ha sérült vagy segítségre szoruló mocsári teknőst találtok, Vadállatmentő Központunk az Állatkert nyitvatartási idejében fogadja őket.