Állatkertünk állatorvosai nemcsak az élő gyűjtemény részét képező állatok egészségének védelméről gondoskodnak, hanem az állatmentő tevékenység keretében a mentőhelyünkre került állatok gyógyításáról is. Másfél hét alatt 74 esetben vizsgáltak meg, illetve láttak el mentett állatokat. A páciensek között akadt rühös sün, lábsérült széncinege, elgázolt parlagi sas, szemgyulladásos házi rozsdafarkú, áramütött vörös vércse és a haspáncélján sérült mocsári teknős is.
A Fővárosi Állat- és Növénykert évente több ezer emberi segítségre szoruló, Magyarországon honos és többnyire természetvédelmi oltalmat élvező állat mentésében vesz részt. Munkatársaink közül elsősorban az állatorvosoknak, illetve a természetvédelmi mentőhelyen, karanténállomáson dolgozó állatgondozóknak van feladatuk a mentett állatokkal. Az újonnan bekerülő állatoknak felvesszük az adatait – ide értve a bekerülésének körülményeit is – majd állatorvosaink megvizsgálják őket. Erre még akkor is szükség van, ha az állatnak egyébként nincs gyógyítandó problémája, hiszen erről épp a vizsgálat keretében lehet megbizonyosodni. Gyakoribb azonban, hogy valamilyen kezelés, gyógyító beavatkozás is szükséges, s ezeket – a gyógyulásig esetenként többet is – szintén állatorvosaink végzik el. A lábadozás alatt a mentőhely állatgondozói gondoskodnak a mentett állatokról.
A mentett állatok nagy száma miatt állatorvosaink munkaidejének igen jelentős részét teszi ki a róluk való gondoskodás – természetesen az Állatkert tulajdonképpeni lakóinak, az élő gyűjtemény részét képező állatoknak az egészségvédelme, gyógyítása mellett. Mivel a mentő tevékenység keretében végzett munka szinte teljes egészében a színfalak mögött zajlik, fontosnak tartjuk, hogy természetvédelmi erőfeszítéseinknek erről a területéről is beszámoljunk. Éppen ezért rendszeresen hírt adunk majd arról, hogy egy-egy időszakban miféle mentett állatok fordultak meg az Állatkert állatorvosi állomásán.
A július 16-tól 25-ig, vagyis múlt hét előtti szerdától múlt péntekig terjedő időszakban például összesen 74 alkalommal vizsgáltak meg, illetve láttak el mentett állatokat állatorvosaink, természetesen nemcsak hétköznap, hanem a hétvégi napokon is. A szóban forgó időszak legfontosabb páciensei a következők állatok voltak:
- július 16. (szerda) – egy sün, nyolc különféle madár, egy erdei sikló és egy mocsári teknős ellátása; a madarak között egy szárnysérült bütykös hattyú, egy fejsérülésre visszavezethető egyensúlyzavart mutató füstifecske, egy törött alkarú barázdabillegető és egy vállsérült tengelic is akadt; a sünnek a légynyüves sebét kellett ellátni, a mocsári teknősnél a sérült haspáncél műtéti ellátására volt szükség, az erdei siklót pedig közterületen találták, a vizsgálat során elengedhető állapotúnak bizonyult;
- július 17. (csütörtök) – tíz madár ellátása, köztük négy különféle problémákat mutató gólya, egy törött ujjú fekete rigó, egy legyengült szürke gém, valamint egy elgázolt, s emiatt törött lábú parlagi sas, amelynek műtéti előkészítését végezték el az állatorvosok;
- július 18. (péntek) – tíz madár kezelése, illetve vizsgálata; köztük egy idegrendszeri tüneteket mutató füstifecske (valószínűleg üvegnek repült), egy szemgyulladásos barázdabillegető, egy ellenőrizendő röpképességű erdei fülesbagoly és a csütörtökön műtétre előkészített, törött lábú parlagi sas, amelyen ezen a napon végezték el az állatorvosok a tulajdonképpeni műtéti beavatkozást;
- július 19-20. (szombat-vasárnap) – egy mókus és négy különféle madár vizsgálata, kezelése; a madarak között egy idegrendszeri tüneteket mutató házi rozsdafarkú és egy vörös vércse, amelynél antibiotikum-kúrára van szükség;
- július 21. (hétfő) – tíz madár kezelése és vizsgálata; köztük egy macska fogta, alkartöréses citromsármány, egy áramütött vörös vércse és egy sérült szárnyú fehér gólya, amelynél a műtét utáni utókezelést végezték el az állatorvosok;
- július 22. (kedd) – kilenc madár vizsgálata, illetve ellátása; köztük egy sérült, elhalt szárnyvégű búbos banka, egy idegrendszeri tüneteket mutató sárgarigó, három különböző okok miatt bekerült fehér gólya és egy törött lábú erdei fülesbagoly, amelyről már a kötést is le lehetett venni;
- július 23. (szerda) – három madár kezelése; köztük két idegrendszeri tüneteket mutató sárgarigó és egy lábsérült széncinege;
- július 24. (csütörtök) – hét madár vizsgálata, illetve ellátása; köztük egy vállsérüléses fekete rigó, egy törött lábú énekes rigó, három szemproblémás madár (két molnárfecske és egy barázdabillegető), valamint az a lábtöréses lábtöréses parlagi sas, amelyiket előző pénteken műtöttek; ennél a madárnál a sínbe tett láb ellenőrzését kellett elvégezni;
- július 25. (péntek) – nyolcféle madár és egy rühös sün ellátása; a madarak között akadt törött kulcscsontú, rossz kondícióban lévő egerészölyv, fejsérülés-gyanús karvaly, csonttöréses gólya, valamint három szemgyulladásos madár (házi rozsdafarkú, molnárfecske, fekete rigó) is.
