Vadállatmentő munkánk fő célja mindig az, hogy a hozzánk bekerült, segítségre szoruló állatokat a rehabilitáció után végül visszajuttathassuk természetes élőhelyükre. Így aztán mindig felemelő érzés, ha ezeket az állatokat arra alkalmas helyszíneken szabadon engedhetjük, hiszen szakértő munkatársaink gondoskodása, törődése meghozta a gyümölcsét. Az ilyen nagyszerű pillanatok mögött tehát mindig sok erőfeszítés van, hiszen attól függően, hogy melyik állat milyen állapotban került be hozzánk, hosszú hónapok, akár évek munkája kell ahhoz, hogy a rehabilitáció teljes sikerrel záruljon, és az állat ismét képes legyen a vadonban egyedül, segítség nélkül boldogulni.
A legutóbbi ilyen szabadon engedésre október 8-án került sor: több sikeresen rehabilitált állatot is elengedtünk a XVII. kerületi Merzse-mocsár védett területén. Az elengedésre várók között madarak és emlősök egyaránt voltak. A guvat, az énekes rigó, a fürj, a mezei veréb, a nagy fakopáncs és a balkáni fakopáncs mind új esélyt kaptak az életre, míg az emlősök képviseletében sünök is csatlakoztak hozzájuk. A madarakat természetesen elengedés előtt meg is gyűrűztük, hogy a jövőben is követhető legyen életútjuk.
Látni, ahogy egy-egy felépült állat újra szárnyra kap vagy visszaszalad a természetbe, mindig nagyszerű érzés. Így ez a nap nemcsak számukra jelentett egy új kezdetet, hanem számunkra is megerősítést adott: minden befektetett energiát megér, ha a végén visszaadhatjuk őket oda, ahová tartoznak – a szabad természetbe.
